Vegyes valóság, avagy az irodai kommunikáció MI-alapú, új generációja

Vegyes valóság, avagy az irodai kommunikáció MI-alapú, új generációja

A tájékozott munkavállalók nagy része már 2020-ban is ismerte az olyan, vegyes valóságot alkalmazó eszközöket, mint a Zoom, a Teams és a Slack, amelyek lehetővé teszik a találkozást az irodai kommunikáció során a virtuális térben . A valóságos és a virtuális világ egyesítésével új környezet jön létre, ahol a munkatársak, akik eddig az irodában kommunikáltak egymással, most egy virtuális trópusi szigeten találkozhatnak, “életnagyságban” mutathatják be prezentációjukat a világ bármely tájáról, vagy egy kis jókedvet csempészhetnek a munkába az üzenetekben küldött animált képekkel és hangulatjelekkel.

Ezek a tapasztalatok azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik annak, amit a vegyes valóság nyújtani képes. A kiterjesztett valóság technológiája már része a mindennapi termékkínálatnak, használják gyártási folyamatok során, de még az orvosi beavatkozásoknál is. Most, amikor a teljes állású amerikaiak 42 %-a otthonról dolgozik, és még fog is a világjárvány ideje alatt, a vegyes valóságot nyújtó technológiák új formái határozzák meg az irodákat helyettesítő virtuális teret.

Ezek az új, vegyes valóság alkalmazások segítséget jelenthetnek a cégeknek a költségcsökkentésben és a bevétel növelésében. Sok cég használja őket a fizikai irodatér lecsökkentésére, ami körülbelül egyharmaddal kevesebb területet jelent, illetve azokra a munkavállalókra is pozitív hatással van, akik az ingázás nélkül, a távoli munkavégzésnek köszönhetően otthonról jobban teljesítenek.

Hosszútávon, a vegyes valóság technológia alkalmazásával a cégek olyan feltételeket biztosítanak majd a távoli együttműködéshez, amik ugyanannyira jók, ha nem jobbak, mint a személyes találkozás. Alább olvashatunk három olyan kulcsfontosságú területről, ahol már látható a korai verziója annak, amit majd multidimenziós “együttműködésnek” nevezhetünk, ami az információval dolgozó emberek teljesítményét és együttműködési készségét fejleszti.

Irodai kommunikáció: Virtuális irodák

Majdnem egy évtizeddel a világjárvány kitörése előtt, a technológiában úttörők elkezdték kihasználni a nagyképernyő adta lehetőségeket, és műholdas képátvitel segítségével hoztak létre állandó videó-kapcsolatot irodák között. Ahogy a technológia fejlődött, a jelentősebb vállalatok elkezdtek kísérletezni a virtuális közösségekkel annak érdekében, hogy a globális csapatokat állandó kapcsolatban tartsák.

Az ok pedig, hogy az egymástól külön dolgozó csapattagok elszeparálva és magányosnak érezték magukat. A találkozások hiánya nem csak a morálra volt negatív hatással, hanem az összedolgozásra és az innovációs folyamatokra is.

Manapság a világ legnagyobb pénzügyi szolgáltatóinak, cégeinek és kereskedőinek csapatai virtuális irodákban találkoznak, olyan vegyes valóságot nyújtó programok segítségével, mint a Sneek és a Pukkateam. Ezek úgy teremtik meg az összetartozás érzetét, hogy bizonyos időnként pillanatképet készítenek a kollégákról, így láthatják egymást az asztalnál, azt is, ha valaki telefonon beszél, vagy éppen kávészünetet tart és közben elérhető egy kis beszélgetésre.

A csapattársak egyetlen kattintással indíthatnak videóhívást, és nincsen szükség arra, hogy ehhez előbb videókonferenciát szervezzenek. Eközben a rövid, emojikkal átszőtt üzenetek, státuszjelentések (“be kell csatlakoztatnom a gyereket órára”) és a vicces GIF-ek egy jókedvű, barátságos és nyitott munkahelyi atmoszférát teremtenek. Azok számára, akik nem kívánják aktuális helyzetüket felfedni a világ előtt, az olyan programok, mint a Sococo, avatárok alkalmazásával teremtik meg a különböző kontinensen dolgozó munkavállalók közötti kapcsolatot, legyen az akár egy illusztrált, virtuális iroda konferenciateremmel, váróteremmel vagy raktárral.

Irodai kommunikáció: Virtuális Fókuszcsoportok

Egyre nagyobb az igény az olyan mesterséges intelligencia által vezérelt virtuális fókusz-csoportokra, amelyek megteremtik a lehetőséget a cégek számára, hogy átlépjenek a fizikai konferenciaterem korlátain. Az olyan platformok által létrehozott virtuális környezet, mint a Remesh, lehetővé teszik a cégek számára, hogy a kisebb fókuszcsoportok által olyan információkra tegyenek szert, amiket egyébként csak komoly online felmérésekkel tudnának összegyűjteni, ráadásul a vezetők így nem csak egyoldalú visszajelzéseket kapnak.

A cégek ezeket a platformokat piackutatásra használják. Bizonyos témákban vagy egy új termékkel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket, majd az ezer résztvevő által beküldött adatokat összegyűjtik és összesítik. Mesterséges intelligenciával és szavazó algoritmusokkal csoportosítják és összesítik a válaszokat, sőt az elemzők valós időben reagálhatnak és adaptálhatják a kérdéseket, így azonnal megvizsgálhatják a felmerülő ötleteket.

Néhány cég úgy véli, hogy a virtuális fókuszcsoportok segíthetnek elkötelezni az alkalmazottakat és fejlesztik az irodai kultúrát. Egy banknál például arra használták a virtuális fókuszcsoportokat, hogy a szervezeten belül felmérjék és fejlesszék a beilleszkedés és sokszínűség helyzetét.  A vegyes valóság lehetővé tette, hogy mind az 1200 alkalmazottal beszélgetést folytassanak 60 fős csoportokra osztva.

Az online platform által nyújtott névtelenség és befogadóképesség révén a menedzserek több ember álláspontját ismerhették meg, azokét is beleértve, akik egyébként személyesen nem szoktak felszólalni. Több alkalmazott vett részt, ahogy a kollégák szabadon megerősíthették egymás véleményét. Az egyik résztvevő azt mondta, “soha nem érezte még, hogy ennyire figyeltek volna rá”. A platformok mesterséges intelligencia motorjai által szolgáltatott összeszámolt adatok, idézetek és felmerülő témák kimutatták, hogy a nem megfelelő viselkedés nem csupán egy szűk körre értelmezhető a cégen belül, meggyőzve ezzel a bank vezetőségét, hogy van mit fejleszteni a sokszínűségen és az elfogadáson.

Irodai kommunikáció: Virtuális együttműködés

A vegyes valóság környezetet a cégek végre megoldásként használják a folyamatban lévő projekteknél és fejlesztési ötleteknél. Amikor a világjárvány lecsapott, sok cég a projektek, kutatások és fejlesztések leállítására kényszerült, mert az azokban illetékes csapatok személyesen nem lehettek jelen.

Voltak azonban, akik egy percet sem vesztegettek el, hála az olyan közösen használható alkalmazásoknak, mint a cetlik, megosztható táblák és valós időben szerkeszthető tudástárak, prezentációk és dokumentumok, amik összehozzák az embereket. Egy banki projekt során, például arra jöttek rá, hogy a virtuális irodatérben is ugyanolyan jól meg tudtak tervezni és elindítani egy új, digitális üzleti csomagot és terméket, és mindezt kevesebb idő alatt, mint egy évvel korábban egy másik termék esetében, amikor az emberek személyesen dolgoztak az ötleteken.

Ennek a sikernek az volt a fő oka, hogy a videó-, hang-, társalgó eszközök és közös alkalmazások kombinálása több lehetőséget teremtett az összes csapat bevonására, így nem csak a hangosabb vagy az erősebb jutott szerephez, vagy éppen az, aki jelen tudott lenni. A virtuális térben való hatásosabb megjelenéssel a csapatok képesek felismerni a jobb és teljességre törekvő megoldásokat olyan módon, ami korábban nem volt lehetséges.

A közösen szerkeszthető alkalmazásokkal több ötletet osztottak és vitattak meg, mintha személyesen átbeszélték volna egy hagyományos fehértáblánál. Ráadásul a végeredmény már megformázott és digitális, így azonnal felhasználható riportokhoz és dokumentumokhoz, ellentétben egy táblára felvázolt ábrával.

A vegyes valóság birodalma

Még csak most kezdjük megérteni, hogyan is körvonalazódik majd a munkavégzés a vegyes valóság segítségével. Egy évvel ezelőtt senki sem hitte volna, hogy olyan mértékben fogjuk munkánkat otthonról végezni, ahogyan tesszük azt ma. Sőt, gyakorlatilag a legtöbb nagyvállalat, olyan innovációkat keres, amelyek fenntarthatóan produktívvá teszik a virtuális munkavégzést.

Ez fogja meghatározni a vegyes valóság új generációját, olyan megoldásokkal, mint a mesterséges intelligencia, ami az egyes csapatok és funkciók szerencsés találkozása között optimális körforgást képes teremteni; megfizethető otthoni okostáblák és hatalmas multi-monitor kijelzők, amik a virtuális együttműködést áthelyezik a laptopok képernyőiről egy sokkal megkapóbb, egész alakos formába; 3D nyomtatók, amik lehetővé teszik a tervező csapatok számára, hogy a prototípusokat fizikai valójukban teszteljék otthoni irodájukból bárhol a világon; és ami azokat a dolgokat illeti, amiket otthon nem lehet előállítani, mint például egy üveg bort vagy festőkészletet egy virtuális “boldog órához”, ezekre megoldásként ott van a drónos házhozszállítás.

Ahogyan a Zoom berobbanását is megelőzték 2010-ben a pixeles Skype hívások, igencsak valószínű, hogy a közeljövőben, a mára oly népszerűvé vált, vegyes valóság technikák is felülmúlják majd önmagukat. Tíz év múlva ugyanolyan megvetéssel tekintünk majd vissza a mai virtuális iroda, fókuszcsoport és közösen használt alkalmazások maradványaira, mint ahogyan tesszük azt most is, amikor a recsegős telefonbeszélgetésekre gondolunk.

forrás:https://hbr.org/2020/10/the-next-generation-of-office-communication-tech

Tech trend TOP 9 a 2021-es évre, amit az Ön cégének is követnie kell!

Tech trend TOP 9 a 2021-es évre, amit az Ön cégének is követnie kell!

A világnak új fajta vezetőségre van szüksége. A 2020-as év kihívásait tekintve megállapíthatjuk, hogy minden vállalkozás lényegében egy technológiai vállalkozás, és ezt a cégek jelentős száma is így látja. Ezzel kezdetét vette egy új korszak, egy exponenciális átalakulás, ahogy a technológia folyamatosan átalakítja az ipart és az emberi tapasztalatokat. Most, amikor kezd körvonalazódni a világjárvány utáni valóság, a cégeknek is a változás útjára kell lépniük. Az idei év top 9 tech trend cégek számára:

Építkezzünk tervezetten

Az ipari versengés hajnalát éljük, amikor is a cégek struktúrájukban versenyeznek egymással. A vállalatok részére rengeteg opció és választás áll rendelkezésre a technológiában. Ennek értelmében a vállalatokat felépítő minden technológiai réteg személyre szabható, és a vállalati stratégia megvalósítása soha nem látott mértékben optimalizálható.

Azonban ahhoz, hogy felépítsük és igazgassuk a legversenyképesebb technológiai infrastruktúrát, másképpen kell gondolnunk a technológiára. Az üzleti és technológiai stratégiának eggyé kell válnia, és a vállalatoknak kell betölteniük a technológiai vezető szerepét.

Hogyan építsünk jobb struktúrát

A technológiai lehetőségek sokszínűsége példátlan változatossághoz fog vezetni az üzleti megoldások terén. Azok a vállalatok, akik erőt és energiát fektetnek be arra, hogy meghatározzák a számukra legnagyobb értéket képviselő technológiákat, ők lesznek képesen igazán egyedit nyújtani.

Felépíteni egy versenyképes technológiai infrastruktúrát azzal kezdődik, hogy technológiai értéket gyűjtünk össze – a kulcs itt a felhő stratégia és a mikroszolgáltatások. A vállalatoknak szükségük van egy adaptív technológiai alapra, és nem engedhetik meg, hogy a hagyományos rendszerek hátráltassák őket.

Azáltal, hogy a vállalatok egyesítik a technológiát és az üzleti stratégiát, nagyobb szerepet fognak játszani abban, hogy megkönnyítsék az emberek kapcsolatát a technológiával. Ehhez a bizalom kiépítése szükséges – nem csak a termékeket és szolgáltatásokat illetően, de a mögöttük rejlő technológiában is.

A digitális iker átméretezheti a fizikai teret

Az egyre növekvő mértékű befektetés az adatokba, mesterséges intelligenciába és digitális ikerbe az üzlet és intelligencia új generációjának feltörekvését eredményezi – a tükörvilágot. A vezetők által a szervezeten belül létrehozott intelligens digitális ikrek az egyesítést követően együtt egész gyárak, ellátóláncok, termék életciklusok, és még sok más, élő modelljeit hozzák létre.

Ahogy a fizikai világ egyre nagyobb részét képezik le a digitális térben, az egyre növekvő tükörvilág az új lehetőségek aranybányáját tárja felszínre. A vállalatvezetők eddig példa nélküli mértékben lesznek képesek az adatot és intelligenciát egyesíteni egymással; feltenni és megválaszolni a túlélésükhöz szükséges, lényegi kérdéseket; valamint újragondolni az üzemelést, együttműködést és fejlesztést.

Hogyan készítsünk tükörvilágot

A tükörvilág szimulációk szabadságot adnak majd a vállalatoknak az új ideák felfedezésében és lehetőséget, hogy végtelen számú “mi lenne, ha” kérdést tegyenek fel egy kockázatmentes, digitális környezetben. A vezetők ezt a képességet arra fogják használni, hogy átalakítsák az innovációs folyamataikat.

Az intelligens iker és tükörvilág előnyeinek kiaknázásához a vállalatoknak elengedhetetlen az átfogó és megbízható adatfelhasználás. Az iker egy hatásos módszer, hogy az adat használható információ legyen, ám a töredék vagy selejtes adat több kárt okozhat, mint hasznot.

A tükörvilág által egészben láthatjuk az összképet, de az alkalmazása azt jelenti, hogy a vállalat minden szegletét át kell vizsgálni. A cégeknek egy olyan jövőért kell dolgozniuk, ahol az intelligens iker megengedi a zökkenőmentes és adat-vezérelt együttműködést az ökoszisztémák között.

A demokratizált technológia felhatalmazza a munkavállalót

A változás már megindult a technológiai fejlesztésben. Gondolunk itt a nyelv felismerésre, a kis-kódolású platformokra, robot technológiával automatizált feladatokra, és még sorolhatnánk. Ezek mind demokratizálják a technológiát, hathatós képességeket adnak az emberek kezébe szerte az üzleti világban.

Ez a jelenség egy “gyökereztető közeget” ad a vállaltok fejlesztési stratégiájához: Amíg az IT részleg a jelentősebb feladatok kivitelezésén fog dolgozni a legfejlettebb technológiai eszközökkel, addig a mindennapi üzleti problémához legközelebb álló emberek feladata lesz, hogy technológia-orientált megoldásokat keressenek. A demokratizált technológiával minden alkalmazott egyben feltaláló is lehet, optimalizálhatja munkáját, megoldást kereshet kényes esetekre, és így a vállalkozás lépést tud tartani az új és változó igényekkel.

Hogyan hozhat hasznot a cégeknek a technológiához való hozzáférés

A demokratizált technológia segíthet betömni a képességbeli hiányosságokat. Miközben a magas technikai tudás megmarad követelményként, a vezetők használhatják a demokratizált technológiát arra, hogy az aktuális munkaerővel megtermeljék mindazt, amire szükségük van.

Ahhoz, hogy a “gyökereztető réteg” termőre forduljon, a vállalatoknak képezniük kell az emberiket, hogy technológiai szemlélettel gondolkodjanak. Az oktatáson nem csak az általános technológiai tudást kell fejleszteni, hanem meg kell tantani használni a demokrácia különböző eszközeit is.

A demokratizáció lerombolja a szervezetben a technológia és üzlet közti hagyományos osztályokat. Ezért a vezetőknek újra kell majd gondolniuk az IT és nem IT dolgozók szerepeit, valamint azt is, hogyan dolgozzanak együtt.

Gondjuk át, hogyan és hol dolgoznak az emberek

Ideje, hogy a vállalatok a távoli munkát helyzetből előnnyé kovácsolják. A világjárvány tetőpontján megindult a történelem legnagyobb munkaerő-elmozdulása azáltal, hogy a vállalatok bevezették az otthoni munkavégzést, kockáztatva ezáltal a jövőbeli eredményességet. Ezzel nem csak otthonról tették lehetővé a munkavégzést, hanem szinte bárhonnan.

Hemzsegnek a lehetőségek az olyan cégek számára, ahol készek újragondolni a szervezet felosztását, valamint, hogy milyen eredményeket érhetnek el egy virtualizált munkaerő modellel. Azonban egyszerűen csak kibővíteni a járvány alatt kialakult irányelveket nem elegendő. A vezetőknek most kell fejleszteni a “hozd a saját környezeted” stratégián – “Bring Your Own Environment” (BYOE) – gondolva itt a távoli munka biztonsági tényezőire, a szükséges kulturális változásokra, és a fizikai irodatér elrendeltetésének fejlődésére.

Hogyan változott a munkavállalók produktivitása

Hogyan valósítsuk meg a rugalmas munka-szabályzatot

A világjárvány idején a vállalkozások arra koncentráltak, hogyan tegyék technológiailag lehetővé a BYOE munkavégzést, manapság pedig arra, hogyan tegyék azt gördülékennyé és biztonságossá. A vállalkozásoknak még most, a jelenben kell foglalkozniuk a kritikus pontokkal, mielőtt azok elhatalmasodnának.

A BYOE stratégia megteremti a lehetőséget arra, hogy átgondoljuk a vállalt működési modelljét. Kezdve az ember-robot együttműködéstől egészen a globális közvetítő szolgáltatások hozzáférhetőségéig, a potenciális haszon hatalmas.

Ahogy a vállalatok áttérnek a BYOE stratégiára, a kultúrájuknak is fejlődni kell. Ez egy folyamatos feladat lesz, de a jelenben elért kisebb győzelmek közé tartozik a munkavállalók közötti kommunikáció újragondolása, valamint a távolról és az irodában dolgozó munkavállalók egyenrangúságának biztosítása.

A vállalatoknak együtt kellene működniük

A COVID-19 okozta globális törés elindította gépezetet, a vállalatok átgondolták szövetségeiket – és a multirésztvevős rendszer újkeletű figyelmet kapott. Hirtelen elvárás lett a kontaktkövetés, az érintésmentes fizetés, és új, bizalmat növelő módszerek kerültek előtérbe, amik a vállalatok meglévő ökoszisztémájában eddig kidolgozatlanok voltak.

Az elkövetkező három évben gyorsan változnak majd a vásárlói igények, a szabályozások és még sok más. A vállalatok ráébrednek arra, hogy együtt erősebbek. A lehetőség a kezükben van, hogy elkerüljék a múltbéli hibák megismétlését, és új úton haladjanak tovább a jövő felé. A többrésztvevős rendszerek nagyobb rugalmasságot és alkalmazkodóképességet adnak a vállalatoknak; új módszerek válnak elérhetővé, amivel kikerülhetnek a piacra; valamint saját iparágaikban új, az ökoszisztémát előre mozdító normákat fektethetnek le.

Hogyan segíthet a többrésztvevős rendszer a cégeknek eligazodni a káoszban

Ahhoz, hogy a vállalatok rugalmasabbak legyenek, nyitottnak kell lenniük a digitalizáció által irányított partnerkapcsolatokra. Ehhez először ipar-orientált felhő technológiákba kell befektetni, és túllépni a hagyományos ipari korlátokon.

A többrésztvevős rendszerek alkalmazása gyorsan terjed, és képes radikálisan átformálni a partnerkapcsolatokat. Azonban a vállalatvezetőknek tisztában kell lenniük, hogy mely üzlet nyújtja számukra a megfelelő erőfölényt.

A többrésztvevős rendszerek néhányat a legszilárdabb intézmények közül is átalakítanak. Ahogy a vállalatok az MPS nyújtotta előnyöket hajszolják, biztosítaniuk kell, hogy olyan technológiát használnak, ami egy sokkal igazságosabb jövő felé vezet.

forrás: https://www.nsuk.com/resources/views/office-tech-trends/