A kiberbűnözés, az egyszerű online felhasználók terrorizálása egyidős az internettel. Mindegy, hogy egy társadalom mennyire fejlett, mindig akadnak, akik rosszul használják a rendelkezésükre álló eszközöket. Vannak, akik csak technikai fölényükkel kívánnak villogni, de egyre több az olyan kiberbűnöző, aki megélhetési forrásnak tekinti mások weboldalának feltörését, blokkolását. Bár korábban inkább az ismert, nagy cégeket érték kibertámadások, az utóbbi időben az 5 fős KKV-tól a legnagyobb vállalatokig, a legkülönbözőbb cégek kerülnek a hackerek célkeresztjébe.

Vajon hogy választják ki a kiberbűnözők áldozataikat? Ha választ találunk erre a kérdésre, megkönnyítjük a védekezést is.



Közösségi média


Talán meglepő, de éppen a közösségi média az a hely, ahol a hackerek kiválasztják következő áldozatukat. Az ok egyszerű: sok felhasználó a népszerűséget, a lájkokat hajszolva figyelmen kívül hagyja az alapvető adatvédelmi beállításokat. A nyilvánosan megosztott képek és az Instagramon használt címkék (#hashtagek) alapján a bűnözők könnyen azonosítják azokat a tehetős felhasználókat, akiktől jelentős váltságdíjra számíthatnak.



Dark web


A dark web a világhálónak egy, a keresők számára láthatatlan, csak speciális szoftverekkel, esetleg azonosítás után elérhető része. Bár ez a terület a köznapi emberek számára ismeretlen és elérhetetlen, a világ minden részéről naponta tízmilliók keresik fel, forgalma egyre nő.  A dark web a lopott személyes adatok piactere. Itt adják-veszik a lopott bankkártya adatokat, társadalombiztosítási azonosítókat és itt landolnak a védtelenül hagyott és így ellopott felhasználónevek és jelszavak is. Az itt vásárolt adatokkal azután a kiberbűnözők a legkülönbözőbb bűntetteket követhetik el.



Adatbrókerek


Az  adatbrókerek nyilvános hálózatokat használva gyűjtenek információkat cégekről és emberekről. Az egyes országok adatvédelmi szabályozása ugyan eltérő, de sok országban gyűjthetők adatok a regisztrált járművekről, közlekedési kihágásokról, bírósági jelentésekről, szavazási regisztrációs listákról, rendezvények résztvevőiről, vagy akár a közösségi oldalakon közzétett tartalmakról. Bár a legtöbben nem gondolják, hogy egy internetes böngészési történet, vagy egy bankkártya tranzakciós jegyzéke különös értéket képvisel, a hackerek számára mindez igazi kincs. Egy gazdag adatkészlet komoly segítséget jelenthet annak eldöntéséhez, hova csapjanak le legközelebb.

A potenciális áldozatok címét ismerve a hackerek a fent felsorolt forrásokból további adatokat gyűjthetnek össze. Ezeket összeillesztve pedig sikeres támadást hajthatnak végre. A hírnévre vágyó, nehéz célpontokat támadó hackerekkel szemben a kiberbűnözők gyűlölik a nehézségeket. Miközben nem ijednek meg a hagyományos, egyszintű védelemtől,  visszariadnak a valamennyi eszközre kiterjedő végpontvédelemtől. Csak időt és pénzt pazarolnának a magasszintű védelemmel rendelkező cégek és felhasználók támadására, miközben könnyedén eredményesek lehetnek védtelen, vagy gyengén védett célpontokkal szemben.



Tudatosság és kiberbűnözők ellenei védelem


Ma már senki sem lehet biztonságban megfelelő szoftveres végpontvédelem nélkül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell felhasználóként is sokkal tudatosabban dolgoznunk, élnünk a neten és jobban vigyáznunk adatainkra. Az egyedi és erős, rendszeresen cserélt jelszavak választása, a böngésző és a közösségi platformok adatvédelmi beállításainak elvégzése és a sokkal visszafogottabb, átgondoltabb közösségi posztolás, megosztás mind segíthetnek, hogy ne kerüljünk a kiberbűnözök látókörébe.



Kiberbűnözők ellenei védelem a kersőkben, közösségi médián

(Forrás: How do hackers pick their targets?)

Önnek ajánljuk