Az elmúlt 20 évben az élet szinte valamennyi területét áthatotta a digitalizáció. Ma már természetes, hogy a bankolástól a vásárlásig, az adózástól a zenehallgatásig szinte minden digitálisan zajlik. Miközben a kormányzat, a hivatalos ügyintézés területén már évek óta zajlik a digitalizálás, a hazai egészségügy felzárkóztatása csak 2017-ben kezdődött el.


A digitális információ nullák és egyesek váltakozó sorozata. Hogy ez a jel milyen információt hordoz, egy játékét, egy banki tranzakcióét, vagy egy CT vizsgálat eredményét, technikai szemszögből nézve teljesen mindegy. A lényeg, hogy digitalizált információk keletkeznek, amiket tárolni, továbbítani kell, miközben azok biztonságát szavatolni szükséges. 

A felgyorsult digitalizáció következtében soha nem látott mennyiségű adat keletkezik. Bár ezek összegyűjtése is komoly feladat, leginkább az adattömeg feldolgozása jelent kihívást a szakemberek számára. 



Digitális transzformáció az egészségügyben


A betegek alapadatainak nyilvántartása, a betegút, a diagnózisok tárolása és hozzáférhetővé tétele csak az első, de óriási lépés az átalakuló egészségügyben. A “big data” lehetőségeinek kihasználása, az adatbányászati módszerek alkalmazása ma leginkább még csak a kutatók számára természetes. A jelenlegi trendeket látva jól látszik, hogy mindezek a lehetőségek rövid időn belül felbukkannak majd az egészségügyi gyakorlatban is.

Az életmódot követő, egészségügyi ellátást tároló klinikai, kutatói adatbázisok összekötése és elemzése révén olyan információk jutnak a szakemberek birtokába, melyek révén az eddiginél eredményesebb, költséghatékonyabb megelőzés és terápia valósítható meg.



A digitális egészségügy hazai helyzete


Az adatvezérelt digitális egészségügy és az adatvezérelt orvoslás idehaza ugyan leginkább még csak az orvoslás jövőjével foglalkozó Meskó Bertalan írásaiban bukkan fel, ugyanakkor vitathatatlan, hogy az utóbbi években látványos elmozdulásnak lehettünk tanúi. 

2017 novemberében kezdte meg működését az EESZT, vagyis az  Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér. Az egészségügyi kormányzat által kifejlesztett felhős digitális egészségügyi rendszer első fázisában csak az állami intézmények belépését tette kötelezővé, 2020. január 1-től minden egészségügyi magánszolgáltatónak csatlkoznia kell már hozzá. 

Az EESZT jelenleg az egészségügyi dokumentumok kezelésére és megosztására terjed ki.

Tárolja a páciensek személyes adatait, egy helyen gyűjti az egészségügyi ellátás során keletkezett dokumentumokat (ambuláns lap, zárójelentés), követhetővé teszi a különböző “orvosi eseményeket” (vizsgálat, beavatkozás, ápolás). A rendszer részét képezi az eRecept, az orvos és a patikus közötti papírmentes kommunikáció is.  

Mindez még csak a kezdet, az EESZT következő fázisában lehetővé teszi majd a képalkotó berendezésekből származó eredmények megosztását is az orvosok, kórházak között, aminek köszönhetően bármelyik, erre feljogosított szakorvos bármikor hozzáférhet a gyógyításhoz szükséges információkhoz. 



Fokozott biztonsági követelmények


Az egészségünkre vonatkozó adatok legféltettebb információink közé tartoznak. Az óriási mennyiségű adat összegyűjtése, tárolása, és mozgatása rengeteg adatbiztonsági kérdést vet fel. Kik férnek hozzá ezekhez az adatokhoz? Hogyan védhetők meg a felhős adatbázisok a kiberbűnözőktől? Mi történik a rendszerből letöltött adatokkal?

Az indulástól mostanáig csak állami szereplők vettek részt az EESZT rendszer használatában. Feltételezhetjük, hogy a nagy állami intézmények rendelkeznek hagyományos vírusvédellemmel. Esetenként végpontvédelemmel. Most, hogy a magánszolgáltatók tömegesen csatlakoznak a rendszerhez, különösen fontos, hogy valamennyi végpont megfelelően védve legyen.



Egy hosszú, izgalmas út elején állunk. A Panda Security elkötelezett az egészségügyi szolgáltatók támogatásában a digitális átalakulás útján.  A következő hetekben több cikkben is foglalkozunk majd a kihívásokkal és megoldásokkal.

Önnek ajánljuk